AZ ADATVÉDELMI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI A személyes adatok védelmét szolgáló szabályok és garanciák, valamint az ehhez kapcsolódó intézményi háttér szabályai viszonylag fiatal jogág a magyar jogrendszerben. Az első törvényi szabályozás 1992-ben került megalkotásra a személyes adatok védelméről ls közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvénnyel. A törvény egyrészt az információs önrendelkezési jog megvalósulását, másrészt pedig közvélemény tájékoztatása érdekében egyes adatok nyilvánosságra hozatalát, különösen a gazdálkodásukkal kapcsolatos adatok megismerhetősége érdekében azok nyilvánosságra hozatalát szabályozza. Az adatvédelmi törvény világra jötte a Magyar Közlöny 1992. november 17. napi számában történő közzététellel történt meg, hatályba 1993. május elsején lépett, egészen 2011. december 31. napjáig volt. Hatályban volta alatt 16 alkalommal került módosításra. A módosítások érintették a törvény hatályát, a személyes adat fogalmát, az érintett hozzájáráulására vonatkozó szabályokat, a módosítások egyikével került be az adatfeldolgozás intézménye az adatvédelmi törvénybe, az adatkezelés célhoz kötöttsége is módosításokon ment át. A külföldre történő adattovábbítás, az érintett tiltakozási joga, a bírósági jogérvényesítés szabályai törvénymódosítással kerültek az adatvédelmi törvény szövegébe, ezeket a törvény eredeti szövege nem tartalmazta. Cikkeinkben az adatvédelmi törvényt és annak változásait mutatjuk be. Az "eredeti" adatvédelmi törvény fordulattal az adatvédelmi törvény 1993. május 1. napján hatályba lépett szövegváltozatára utalunk. Cikkeink több helyen inkább elmélkedéseket, fésületlen gondolatokat tartalmazhatnak, azok nem tekintetők szabatos szakmai álláspontnak. Sok esetben csak problémafelvetést tartalmaznak, vagy valamilyen értelmezési probléma néhány megoldási lehetőségének főbb lehetséges irányait részletes kifejtés nélkül, néhol olyan értelmezéseket is említve, amelyeket időközben bírósági döntések, adatvédelmi biztosi döntések vagy állásofglalások megcáfoltak. Adatvédelmi törvény időbeli hatálya >>> Az adatvédelmi törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések nem tartalmztak rendelkezést arra nézve, hogy hogyan kell megítélni a törvény hatályba lépése előtt megkezdett adatkezeléseket, amelyek folytatódtak a törvény hatálybalépése után is. A területi hatály vonatkozásában pedig az adatvédelmi törvény hiányos volt első állapotában... Adatvédelmi törvény időbeli hatálya áthúzódó adatkezelések esetén, a területi hatály >>> A területi hatály első törvénybeli szabályozása még bőven hagyott kérdéseket maga körül. CIkkünkben ezt elemezzük. Adatvédelmi törvény területi hatálya: adatkezelési bújócska >>> Az adatvédelmi törvény néven ismert törvényünk mindíg is két területet szabályozott: a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát. A legtöbb esetben az előbbi témakör merül fel, azonban nem hanyagaolandó el a közérdekű adatok témaköre sem. Cikkünkben ezen terület két fontos definíciójának, vagyis a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmainak definíciójával foglalkozunk. Közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat definíciója az Adatvédelmi Törvényben >>> Az adatkezelés fogalmának változásai az Adatvédelmi Törvényben >>> Adatfeldolgozás, adatfeldolgozó Egy-egy adatkezelésben több "szereplő" is végezhet műveleteket a személyes adatokon. Adatvédelmi törvényünk első hatályos szövegében még hiába keresnénk az "adatfeldolgozás" vagy "adatfeldolgozó" kifejezést, ez azonban nem feltétlenül jelentette azt, hogy nem létezett olyan kategória az adatvédelmi jogban, amely adatkezelési műveletek végzését jelentette, de nem minősült adatkezelésnek: Az adatfeldolgozás és az adatfeldolgozó meghatározása az Adatvédelmi Törvényben >>> Az új fogalmak normaszövegbe emelésének akkor van értelme, ha az új fogalmakhoz, kategóriákhoz a többi kategóriához képest eltérő jogosultságok, kötelezettségek, felelősségek kapcsolódnak. Ez így történt a vizsgált területen is: Az adatfeldolgozás és az adatfeldolgozó szabályai az Adatvédelmi Törvényben >>> Személyes adat továbbítása külföldre Felmerülhet a gondolat, hogy ha az adatvédelmi törvény a Magyarországon történő adatkezelési cselekményekre alkalmazandó, akkor elkerülhető a követelmények teljesítésének terhe, ha az adatkezelés nem Magyarország területén történik. A jogalkotó is "gondolt" erre a lehetőségre, így konkrét rendelkezéseket tartalmaz adatvédelmi törvényünk: Személyes adat továbbítása külföldre az adatvédelmi törvény szabályai szerint >>> Személyes adatok védelme: az új adatvédelmi törvény >>> Médiatörvény adatszolgáltatási rendelkezései az Alkotmánybíróság előtt: az újságírói forrás védelme >>> Médiatörvénybeli adatszolgáltatás alkotmányossága: sajtószabadság és a személyes adatok védelme >>> Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász

Összes cikk Összes szakterület Kapcsolat Főoldal

Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász Mail: kovacsvg@kovacsvg.hu

Összes cikk >>> Szakterületek >>> Szakmai önéletrajz >>> Kapcsolat >>> Főoldal >>>