IPTV SZOLGÁLTATÁSOK ÉS MÉDIAJOGAz IPTV szolgáltatások részben korábban erre a célra nem használt technológiát alkalmaznak, különböző platformokon keresztül nyújtott szolgáltatásokat integrál és a médiatartalmak fogyasztásával kapcsolatos új lehetőségeket ad a nézők számára. A hazai médiatörvény technológiaspecifikus szabályozást alkalmazott megalkotásakor, s ezen korábbi technológiára alapuló fogalmak közé nehezen illeszthetők be az IPTV által nyújtott szolgáltatások. A helyes, a jogszabály céljának megfelelő médiajogi megítélés kialakítása az IPTV által alkalmazott technológia, a nyújtott szolgáltatások és a médiafogyasztási szokások alapos elemzésével lehetséges.
WEBCASTING ÉS IPTVA rádiótávközlésre alkalmas frekvenciák a Polgári Törvénykönyv alapján elsősorban gazdasági jelentőségük miatt kizárólagos állami tulajdonban vannak, azzal az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény alapján az állam gazdálkodik. A frekvenciagazdálkodás két legfontosabb célja a hatékonyság és a zavarástól mentes felhasználás biztosítása. WEBCASTINGA webcasting fogalma jogilag nem definiált, a jelenleg hatályos szabályozásban nem kerül meghatározásra, kifejezett hivatkozás nem történik rá. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) hatályos szövege sem tartalmazza a fogalmat, tekintettel arra, hogy annak megszületésekor a webcasting megvalósítását a technológia adott fejlettségi szintje nem tette lehetővé, illetve a törvény későbbi módosításai sem iktattak be erre vonatkozóan rendelkezést.
WEBCASTING ÉS IPTV FŐBB KÜLÖNBSÉGEITechnológiai különbségekBár mindkét technológia stream jellegű, a csomagok IP protokollon keresztül kerülnek továbbításra, azonban a webcasting web felületen, az IPTV más protokollon keresztül érhető el. A végberendezések jelenleg webcasting esetében tipikusan a számítógép, míg IPTV esetében televíziókészülék. A néző aktivitásaA webcasting jellegzetessége, hogy az a klasszikus televíziónézéssel összehasonlítva nagyobb aktivitást kíván meg a nézőtől az adott tartalom megkeresése során. Ahhoz, hogy a néző a tartalmat évezhesse, meg kell keresnie az adott webhelyet, azt le kell töltenie számítógépére, majd gyakorlatilag maga indítja el klikkelésével a stream-et a saját számítógépére, Ennek eredményeként a néző elsősorban olyan tartalmat fogyaszt webcasting útján, amelyet szándékoltan keres meg maga számára, szemben a klasszikus televíziózással, amelyben inkább a felkínált tartalom elfogadása történik.
Műsorfogyasztási szokásokTovábbi fontos különbség a klasszikus televíziónézéssel történő tartalomfogyasztáshoz képest, hogy a webcasting esetében vélhetően lényegesen kisebb mértékben beszélhetünk “háttértelevíziózásról”. A háttértelevíziózás a klasszikus televíziósban kialakult fogyasztói szokás, amely a más tevékenységet végző “nézőre” jellemző, amely elsősorban ezen más tevékenységére koncentrál, miközben a háttérben a televíziókészülék bekapcsolt állapotban közvetíti a tartalmakat számára. További fontos különbség a klasszikus televíziónézéssel történő tartalomfogyasztáshoz képest, hogy a webcasting esetében vélhetően lényegesen kisebb mértékben beszélhetünk “háttértelevíziózásról”. A háttértelevíziózás a klasszikus televíziósban kialakult fogyasztói szokás, amely a más tevékenységet végző “nézőre” jellemző, amely elsősorban ezen más tevékenységére koncentrál, miközben a háttérben a televíziókészülék bekapcsolt állapotban közvetíti a tartalmakat számára. További különbség, hogy a klasszikus, televíziókészüléken történő tartalomfogyasztás esetében megjelenő határozott célok és jórészt műsorválasztási kritériumok nélküli “televíziónézés” vélhetően szintén rendkívül csekély arányban jelenik meg. A jelenség olyan tartalomfogyasztási szokást takar, amelyben a néző konkrét tartalom elfogyasztásának szándéka nélkül kapcsolja be készülékét, passzívan elfogadja az éppen műsoron lévő tartalmakat. Az IPTV a műsorfogyasztási szokások tekintetében a webcasintggal összehasonlítva az IPTV alapszolgáltatása, a tartalom lineáris továbbítása szintén a klasszikus televíziónézéshez mondható hasonlatosnak Pontosabban amennyiben a néző nem használja ki az IPTV time shifting, PVR és VOD szolgáltatásait (kifejtve az.4. pontban), akkor ez hasonlít a klasszikus televíziónézéshez. A háttértelevíziózás az IPTV esetében is vélhetően fennmarad, míg a webcastinggal szemben a válogatás nélküli, műsor helyetti televíziónézésre is alkalmas lesz, így ezen szokás is fennmarad, legfeljebb kisebb mértékben, mint a klasszikus televíziónézés esetében, szemben azonban a webcastinggal, ahol kérdéses, hogy ez a jelenség egyáltalán érvényesül-e. HelyettesítésA fentiek alapján levonható azon következtetés, amely szerint a webcasting nem alkalmas a klasszikus televíziónézéssel történő tartalomfogyasztás helyettesítésére, amelyet további technikai jellemzők támasztanak alá.
A webcasting jogi minősítéseJogi minősítését tekintve a webcasting az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi XXXV. törvény (Ekt.) 2. § f) pontja szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak felel meg, tekintettel arra, hogy teljesül az Ekt. szerinti a egyedi hozzáférés kritériuma. Így a webcasting szolgáltatsra az Rttv. hatálya nem terjed ki, annak rendelkezéseit a webcasting szolgáltatás nyújtója nem köteles figyelembe venni működése során. Az IPTV technológiájaAz IPTV televízióműsorok IP alapú, csomagkapcsot hálózaton keresztül történő átvitelét jelenti, szemben a megelőzően használt vonalkapcsolt hálózatokon keresztül történő átvitellel. IP alapú hálózatokon történő audiovizuális tartalmak átvitele az ilyen hálózatok megszületése óta lehetséges volt, azonban a korábbi megoldásokban elsősorban download-jellegű hozzáférés volt lehetséges, amelynél a felhasználó oldalán a letöltés és a tartalom megjelenítése elkülönült időben egymástól, az adatok felhasználó oldalára történő letöltődése jellemzően több időt vett igénybe, a megjelenítés csak a teljes film letöltését követően vált lehetővé. Léteznek ezzel szemben stream jellegű hozzáférések is, amelyek azonban jellemzően a jelenleg vonalkapcsolt hálózatokon történő terjesztési módokon eljuttatott tartalmuknál lényegesen gyengébb minőségűek, időtartamuk általában rövidebb, illetve megjelenítésükben a hálózati torlódások, terhelésingadozások következtében akadozhat, félbeszakadhat. Az IPTV megjelenését a sávszélességek, elsősorban a gerinchálózatok sávszélességeinek növekedése tette lehetővé.
SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK AZ ELŐFIZETŐ OLDALÁNElőfizetői oldalon jellemzően két készülék szükséges az IPTV adások televíziókészüléken keresztül történő vételéhez:
Jelenlegi álláspont szerint két különböző TV csatorna vétele lehetséges egy háztartáson belül, a sávszélesség használható: egy TV csatorna vétele + megmaradó sávszélesség adatforgalom vagy két különböző TV csatorna egyidejű vétele egy rézkábelen keresztül Az IPTV által nyújtott szolgáltatásokAz IPTV az audiovizális folyam IP hálózaton keresztül a nézőhöz történő eljuttatásán túlmenően lehetővé teszik további, esetenként interaktív funkciók megvalósítását is:
A fentiek mellett megjelenhetnek további olyan szolgáltatások is, amelyek korábban inkább PC-n megvalósított funkciókat jelentnek, így például Internetböngészés, hálózatos játékok, levelezés, elektronikus kereskedelmi funkciók. AY IPTV SZOLGÁLTATÁS MÉDIAJOGI MEGÍTÉLÉSEKérdéses, hogy a fentiek szerint jellemzett IPTV szolgáltatás a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) fogalomrendszerében milyen tevékenységnek minősül. A kérdés érdekességét adja, hogy az Rttv. megalkotásakor kizárólag vonalkapcsolt hálózatokon keresztül történt televízióműsorok nagy tömegekhez való eljuttatása, a szabályozás indokát pedig – a rádiózásra és televíziózásra felhasználható frekvenciák szükössége mellett – az adta, hogy a hallgatók és nézők gyakorlatilag nem választhatták meg, hogy valamely adón milyen műsorhoz jutnak, legfejlebb a csatornák közötti váltás és a televíziózás vagy más elfoglaltság választására korlátozódott döntésük.
Műsor lineáris eljuttatása a vevőkészülékhezA televízióműsorok lineáris eljuttatása a fogyasztó televíziókészülékéig előreláthatólag az IPTV szolgáltatás gerincét adja. Felmerülhet a kérdés, hogy az IPTV szolgáltató minősülhet-e műsorszolgáltatónak. Az Rttv. definíciója szerint: “Műsorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren.” „Műsorszolgáltató: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más vállalkozással továbbíttatja.” Tekintettel arra, hogy az IPTV szolgáltató a lineárisan közvetített műsorokat maga is műsorszolgáltatóktól “vásárolja”, ezek biztosítják számára, illetve ezen műsorokba az IPTV szolgáltató nem avatkozik be, így nem indokolt ezen kategóriába sorolásuk. A műsorszétosztás kategóriája sem alkalmazható, mivel az alábbi definíció szerint az a jelen adókhoz vagy hálózatokhoz történő eljuttatását jelenti: „a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.” Az IPTV szolgáltatás valamely műsorterjesztésbe tartozó kategóriába sorolható be, tekintettel arra, hogy megfelel az Rttv. szerinti definíciónak: „Műsorterjesztés: műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelek elektronikus úton (műsorszórással vagy műsorelosztás útján) egyidejűleg, változatlanul történő eljuttatása a felhasználó vevőkészülékéhez.” Az Rttv. alapján műsorszórásnak minősül “földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítására.” Tekintettel arra, hogy az IPTV nem rádiós technikával, hanem kábelen keresztül kerül terjesztésre, így ezen kategóriába sem sorolható be. A megfelelő besorolást a műsorleosztás jelent, amely megfelel a fenti szolgáltatásnak: “a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével.”. TIME SHIFTING, MŰSORRÖGZÍTÉSA time shifting és műsorrögzítési funkciókat maga a néző alkalmazza, az ő kontrollja alatt állnak, alkalmasint a néző készülékén kerülnek az egyes műsorrészletek tárolásra, így nem indokolt médiajogi relevanciával felruházni a fenti cselekményeket, illetve az IPTV szolgáltató műsorelosztási tevékenységét átminősíteni. VIDEO ON DEMAND SZOLGÁLTATÁSTekintettel arra, hogy a Video On Demand szolgáltatás igénybevételének idejét az előfizető egyedileg választja meg, nem indokolt az Rttv. hatálya alá vonni. AZ RTTV. IPTV SZOLGÁLTATÓRA MINT MŰSORELOSZTÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEITekintettel, az IPTV szolgáltatás műsorelosztáskénti minősítésére az IPTV szolgáltatót az Rttv. VII. fejezetének kötelezettségei terhelik. Ezen kötelezettségek az alábbiak:
VÉTELKÖRZETTEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOKKérdéses, hogy hogyan értelmezendő az Rttv. 115. § (4) bekezdése az IPTV esetében, amely szerint: “Műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének kétharmadát.” A körzeti műsorszolgáltatás legmagasabb értékét az Rttv. 2. § 15. pontjában határozza meg az alábbiak szerint: “15. Körzeti műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él.” A vételkörzet fogalmát az Rttv. 2. § 47. b) pontja határozza meg: “vezetékes műsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat kiépült és a terület lakosságának lehetősége van a hálózat gerincvezetékéhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni,” Kérdéses, hogy az IPTV esetében milyen terület tekinthető vételkörzetnek. Amennyiben nyílt hálózaton keresztül történik az IPTV szolgáltatás nyújtása (lásd 3. pontban definiált 2. számú modell) és esetlegesen a felhasznált hálózati infrastruktúra Magyarország jelentős részét lefedi, és a hálózat minden részében műszakilag alkalmas IPTV szolgáltatás nyújtására (pl.: mobiltelefonok esetén), úgy a szabály úgy is értelmezhető, hogy ilyen tulajdonságokkal rendelkező hálózaton nem nyújtható IPTV műsorelosztás, tekintettel arra, hogy amennyiben valaki a szolgáltatást megindítja, úgy azonnal az Rttv. 115. § (4) bekezdés szerinti tilalomba ütközően jár el. KONKLÚZIÓA jelenleg az IPTV-re irányadó jogi szabályozási anyag jórészt olyan időben került megalkotásra, amikor az audiovizuális tartalmak szolgáltatására nem állt rendelkezésre olyan infrastruktúra, amely IPTV vagy webcasting szolgáltatás nyújtására alkalmas lett volna. A jogalkotó így - nem számolva a technikai fejlődés ütemének felgyorsulásával - technológiaspecifikus szabályozást alkalmazott, amely nem került módosításra a későbbiekben sem. Ennek következtében adott audiovizális tartalom szolgáltatása attól függően kerül különbözően szabályozásra, hogy milyen infastruktúrán, milyen technológiával kerül eljuttatásra a nézőhöz. A rendszerben így a jogalkotó az, aki előzetesen minősít egy technológiát és erre figyelemmel alakítja a szabályozást. A jogalkotó azon technológiaspecifikus szabályozással mindig csak a már létező technológiákat tudja figyelembe venni. Így olyan technológiák is egy adott szabályozási rendszer hatálya alá kerülhetnek, amelyekre a szabályozás valódi, ám a jogszabályokban meg nem jelenő szabályozási célok és szempontok szerint nem lenne alkalmazandó az adott szabályozás, vagy más szabályok hatálya alá tartozna.
2007. február Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász ügyvéd |
|
Kapcsolódó szakterület: Összes cikk Kapcsolat Főoldal |
|
Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda Dr. Kovács V. Gábor ügyvéd infokommunikációs szakjogász Telefon: 06-30 / 655-8458 Mail: kovacsvg@kovacsvg.hu |
|
Összes cikk >>> Szakterületek >>> Szakmai önéletrajz >>> Kapcsolat >>> Főoldal >>> |
|