ADATVÉDELEM - ÚJ ADATVÉDELMI TÖRVÉNY 2011 2011.-ben az országgyűlés elfogadta az új adatvédelmi törvényt, amely hatályon kívül helyezi a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. A T/3586. számon benyújtott törvényjavaslat "Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról" címet viseli, amely 2011.06.17. napján került benyjtásra az Országgyűléshez és 2011. július 11. naján került elfogadásra. A törvény a Magyar Közlöny 2011. 07. 26. napi számában került kihirdetésre. FOGALMAK A 2011. ÉVI ADATVÉDELMI TÖRVÉNYBEN Az új adatvédelmi törvény esetében már a fogalommeghatározások köre is bővült. A korábbi törvényben nem szerepelt az érintett fogalma, a jelenlegi törvényjavaslat viszont tartalmazza. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy. Továbbá új fogalomként jelenik meg az adatmegjelölés, amely az adat azonosító jellel való ellátása annak azonosítása céljából. Mindemellett az adatvédelmi törvény módosításával megjelent az adatfelelős intézménye. Adat felelős az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek működése során ez az adat keletkezett. Az új adatvéelmi törvény fogalommeghatározásai között szerepel az EGT-tagállam is, amely az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME ADATKEZELÉSI ALAPELVEK AZ ÚJ ADATVÉDELMI TÖRVÉNYBEN Az új adatvédelmi törvény a személyes adatok védelme körében korábbihoz hasonlóan rendelkezik a személyes adatok kezelésének elveiről, az elvek között szerepel a célhoz kötöttség, a cél megvalósulásához megfelelő mérték, valamint az, hogy az adatkezelés során mindvégig biztosítani kell a pontosságot, naprakészséget, teljességet. TÁJÉKOZTATÁS A 2011. ÉVI ADATVÉDELMI TÖRVÉNYBEN Az új adatvédelmi törvény részletesen szabályozza az előzetes tájékoztatási kötelezettséget, melynek lényege, hogy az érintettel előzetesen közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező amely a személyes adatok védelmének fontos része. Az adatvédelmi törvény módosítás alapján egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. Az adatvédelmi törvény módosítása rendelkezései szerint tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Az új adatvédelmi törvény szerint a kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. Az országos hatósági, munkaügyi vagy bűnügyi adatállományt kezelő, illetve feldolgozó adatkezelőnél és adatfeldolgozónál, a pénzügyi szervezetnél, az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltatónál az adatkezelő, adatfeldolgozó szervezeten belül az adatvédelmi törvény módosítás szerint belső adatvédelmi felelőst kell kijelölni, aki jogi, közigazgatási, informatikai vagy ezeknek megfelelő, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy. A belső adatvédelmi felelős közreműködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában, ellenőrzi az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok, valamint a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok rendelkezéseinek és az adatbiztonsági követelményeknek a megtartását; kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén annak megszüntetésére hívja fel az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót; elkészíti a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot; vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást, gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról. Mindemellett azért, hogy a Hatóság és a belső adatvédelmi felelősök szakmai kapcsolattartása biztosított legyen, a törvényjavaslat bevezeti az adatvédelmi felelősök konferenciáját. A konferencia tagja minden olyan szervezet belső adatvédelmi felelőse, amelyeknél a felelős kinevezése törvény alapján kötelező, az ő részvételük kötelező. Viszont azok a belső adatvédelmi felelősök is tagok lehetnek, akik olyan szervezetnél dolgoznak, ahol nem kötelező a kinevezés. NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG A korábban említett Hatóság, szintén a 2011. évi adatvédelmi törvény módosítás által bevezetni kívánt új intézmény, mely autonóm államigazgatási szervi státuszt kap. Pontos megnevezése Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. A törvényjavaslat rendelkezik a Hatóság költségvetéséről, gazdálkodásáról, szervezeti szabályairól, elnökéről, összeférhetetlenségről, az elnök helyetteséről, a személyi állományról. A 2011. évi adatvédelmi törvény módosíáts rendelkezései közül kiemelendők a hatósági eljárások. Ezek közül az első helyen szerepel a Hatóság vizsgálata, mely nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni. A vizsgálat megindulásának feltétele egy bejelentés, mellyel bárki kezdeményezheti a Hatóság eljárását, arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A 2011. évi adatvédelmi törvény módosításban második helyen szerepel az adatvédelmi hatósági eljárás, melyet maga a Hatóság indítja meg a személyes adatok védelme érdekében. A következő a titokfelügyeleti hatósági eljárás a 2011. évi új adatvédelmi törvény rendelkezései között. Ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat. A Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait nem érinti. Az utóbbi két eljárás közigazgatási eljárásnak minősül, arra a Ket. Szabályai irányadók. A korábbi adatvédelmi törvény által szintén nem említett intézmény az adatvédelmi audit, mely a Hatóság olyan szolgáltatása, amelynek célja a végzett vagy tervezett adatkezelési műveletek a Hatóság által meghatározott és közzétett szakmai szempontok szerinti értékelésén keresztül a magas szintű adatvédelem és adatbiztonság megvalósítása. Tervezett adatkezelési műveletek akkor vonhatók audit alá, ha az adatkezelésre vonatkozó koncepció kidolgozottsága ezt lehetővé teszi. 2011. július-augusztus Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász ügyvéd

Összes cikk Összes szakterület Kapcsolat Főoldal

Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda Dr. Kovács V. Gábor ügyvéd infokommunikációs szakjogász Telefon: 06-30 / 655-8458 Mail: kovacsvg@kovacsvg.hu

Összes cikk >>> Szakterületek >>> Szakmai önéletrajz >>> Kapcsolat >>> Főoldal >>>