MÉDIATÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS 2010 - 2011A 2010-es új médiatörvény számos változást hozott és több tekintetben gyökeresen új szabályozási megközelítést hozott a magyar jogrendszerbe. A 2010-ben elsőként elfogadott jogszabályszöveg több ízben, 2010-ben és 2011-ben is módosításra került. Cikkünk első részében a 2010-es eredetileg elfogadott jgoszabályszöveg néhány rendelkezése került elfogadásra, második részében pedig az eredetileg elfogadott és 2011. augusztusában hatályos jogszabályszöveg néhány különbségét vázoljuk fel. MÉDIATÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS 20102010. második felében két nagy jelentőségű törvény került elfogadásra, amely nagy mértékben megváltoztatja a média, a tartalomszolgáltatás szabályait. Az első törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, míg a december második felében elfogadott törvény a "médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról" címet viseli. TECHNOLÓGIASEMLEGES MÉDIATÖRVÉNY Az új médiatörvény sZakít a korábbi technológiaspecifikus szabályozással, amely az információközlés technológiáját használta az adott személyt vagy szervezetet megillető jogosultságokat és az azt terhelő kötelezettségeket. A szabályozás ettől eltérően figyelmbe veszi az adott szolgáltatás szabályozási szempontból releváns tulajdonságait, így elkülönítésre kerül a lineáris és a lekérhető médiaszolgáltatás is. MÉDIATÖRVÉNY ÉS SAJTÓSZABADSÁG A törvény deklarálja a médiában tevékenykedők számára a tulajdonosi és támogatói befolyástól való szabadságot. A közérdekűnek minősülő információ megszerzése érdekében - feltételek mellett - a médiatörvény pluszjogosultságokat, illetve mentesítést tartalmaz az újságírók számára.
A médiatörvény módosítása az alkotmányos rend és az emberi méltóság tiszteletben tartását írja el. A médiatörvény a személyiségi jogok, a kiskorúak, a kisebbségek védelmében is tartalmaz rendelkezéseket.
REKLÁM, KERESKEDELMI KÖZELMÉNY ÉS TERMÉKMEGJELENÍTÉS A MÉDIATÖRVÉNYBEN A médiaszolgáltatásban szereplő kerskedelmi közleménnyel kapcsolatban a médiatörvény többek között elpőírja, hogy azok nem szólíthatnak fel közvetlenül kiskorút vásárlásra, illetve arra, hogy másokat erre rábeszéljenek. Szintén nem ábrázolható kiskorú indokolatlanul veszélyes helyzetben. A médiatörvény a műsortámogatással kapcsolatban is követlményeket támaszt és korlátokat határoz meg. Így különösen nem lehet támogatható hírműsorszám, nemzeti ünnep tudósítása, illetve vallási műsorszám. A termékmegjelenítés a médiatörvény szerint csak abban az esetben lehetséges, ha a termék ingyenes rendelkezésre bocsátásá túl a gyártó, illetve forgalmazó nem részesítheti juttatásban a médiaszolgáltatót vagy a másorszám készítőjét. A nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. Nem lehet reklámmal megszakítani a médiatörvény rendelkezései szerint a 30 percet meg nem haladú politikai hírműsort, politikai tájékoztatást, a tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló műsort. A médiatörvény ezen kívül további korlátot is meghatároz. Amennyiben valamely filmalkotás, hírműsor hossza a harminc percet meghaladja, azt reklámmal, televíziós vásárlással harminc perces időszakonként egyszer szakítható meg. BÍRSÁG AZ NMHH ELJÁRÁSÁNAK AKADÁLYOZÁSÁÉRT A hatóság bírságot szabhat ki abban az esetben, ha az eljárás valamely résztvevője az eljárás elhúzására, a tényállás feltárásának meghiúsulására irányul vagy azt eredményezheti. A bírság összege 25.000 és 25.000.000 Ft közötti összegű lehet. Az eljárásban részt vevőszervezet vezető tisztségviselője is bírsággal sújtható 50.000 és 3.000.000 Ft közötti mértékben. MÉDIATÖRVÉNY ÉS JOGORVOSLATOK A közigazgatási hatósági eljárásban meghozott határozatokkal szemben alapesetben számtalan jogorvoslati lehetőség áll az ügyfelek rendelkezésére. Ehhez képest a médiahatóság által meghozott határozatokkal szemben a jogorvoslati lehetőségek jó része kizárt az őj jogszabályok alapján. Így a nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Tanácsának határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének. Szintén nem lehetséges felügyeleti intézkedés keretében orovsolni az esetleges jogszerűtlen határozatokat.
A MÉDIATÖRVÉNY FELELŐSSÉGI SZABÁLYAI: A MŰSORTERJESZTŐK FELELŐSSÉGE
A médiatörvény szabályainak megsértése miatt bárki kezdeményezhet hatósági eljárást. A felelősségre vonás a médiatartalmak terjesztőit is érintheti, a felelősségre vonhatók köre nem korlátozódik a tartalomszolgáltatókra.
MÉDIASZOLGÁLTATÓK ÁSZF KÉSZÍTÉSI ÉS SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉGE A médiatörvény terjesztési kötelezettséget állapít meg egyes műsorterjesztők részére. A műsorterjesztők kategóriájába tartoznak különösen a kábeltelevíziós szolgáltatók, IPTV szolgáltatók is. Az ÁSZF készítési és közzétételi kötelezettség egyes médiaszolgáltatókat terheli a műsorterjesztőkkel megkötendő szerződés feltételeivel kapcsolatban. A médiaszolgáltatókat szerződéskötési kötelezettség terheli a lineáris médiaszolgáltatásuk vonatkozásában a másorterjesztő bizonyos feltételeknek megfelelő ajánlata vonatkozásában. MÉDIATÖRVÉNY ÉS KÜLFÖLDI MÉDIASZOLGÁLTATÓK Külföldi médiaszolgáltatóval szemben is van lehetőség szankció kiszabására, a műsorterjesztők számára megtiltható a szankcionált médiaszolgáltató tartalmának terjesztése. Ez azon tagállami médiaszolgáltatók vonatkozásában alkalmazhatók, amelyek szolgáltatásának irányultsága Magyarországra terjed ki. INTERNETSZOLGÁLTATÓK ÉS MŰSORTERJESZTŐK A MÉDIATÖRVÉNYBEN A tárhelyszolgáltatók és internet hozzáférés szolgáltatók az elektronikus kereskedelemről szóló törvény fogalmi rendszerében közvetítő szolgáltatóknak minősünek. A közvetítő szolgáltatók szám,áűra a jogszabályok nem írnak elő monitorozási kötelezettséget, illetve csak rendkívül szűk körben kötelezik a közvetítő szolgáltatókat a tartalomba történő beavatkozásra. Ezen beavatkozás hiánya a felelősség alóli mentesülésük fontos feltétele. Az elektronikus kereskedelmi törvény előírja, hogy szerzői jogot sértő tartalom esetén a jogosultnak a tartalom hozzáférhetővé tevője által válasz nélkül hagyott értesítése esetén köteles volt eltávolítani vagy hozzáférhetetlenné tenni a tartalmat. Az új médiatörvény a meghatározott szankcióval sújtott médiaszolgáltatások terjesztését is meg kívánja akadályozni. Ennek érdekében a műsorterjesztőkre vonatkozóan megtilthatja valamely médiaszolgáltatás terjesztését. A kötelezettség előírásának elehetőségét a médiatörvény biztosítja a közvetítő szolgáltatók vonatkozásában is. ENnek eredményeként a médiatörvény lehetőséget ad az NMHH számára, hogy a tárhelyszolgáltatók és a hozzáférés szolgáltatók számára számára kötelezettségként írja elő, hogy valamely médiaszolgáltatás továbbítását szüntessék meg. Fontos szabály, hogy a közvetítő szolgáltatókat felelősség terheli az NMHH határozatának teljesítéséért. MÉDIATÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS 2011
A MÉDIATÖRVÉNY TÁRGYI HATÁLYA 2011-BEN A médiatörvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre. A médiatörvény korábbi rendelkezése szerint a médiatartalom-szolgáltató többek között akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el. A jelenleg, 2011-ben hatályos mdéiatörvény-szöveg annyiban módosított, hogy csupán a médiaszolgáltatás analóg terjesztésére vonatkozik. Mindemellett a mdéaitörvény hatálya 2011-ben már a kiadványokra is kiterjed. MÉDIATÖRVÉNY ÉS KISKORÚAK VÉDELME 2011 A gyermek és kiskorúak védelme érdekében is változtak a médiatörvény szabályai 2011-re vonatkozóan a 2010-es jogszabályi állapothoz képest, jelenleg nem szükséges a IV. osztályba soroláshoz az, hogy egy műsorszám közvetlen módon utaljon erőszakra vagy szexualitásra, a törvény szövege a közvetlen szót ugyanis már nem használja. Korábban a médiatörvény szerint a lekérhető médiaszolgáltatások esetében a médiaszolgáltatónak volt kötelessége arról gondoskodni, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetőek. Ma már ez a kötelezettség a szolgáltatást terjesztő műsorterjesztőre is vonatkozik. MŰSORKVÓTÁK A 2011-ben hatályos médiatörvényben a zenei művek sugárzásával kapcsolatos szabályozás is változott. A korábbi mdéaitörvény-szöveg ugyanis csak annyit tartalmazott, hogy a lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani. A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei műsorszámok legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon a médiatörvény 2011-es állapota szerint. Ebben viszont nem volt meghatározva, hogy milyen időtartalomra vonatkozik ez a kvóta, így a médiatörvény szövegébe bekerült az, hogy az évi teljes műsoridő legalább 30%-át kell magyar zenei művek bemutatására fordítani, valamint az is, hogy éves átlagban kell legalább huszonöt százaléknyi öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei művet, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételt sugározni. A jelenleg hatályos médiatörvény kimondja azt is, hogy az európai művek arányára, illetve a zenei művek arányára vonatkozó előírásoknak 05 és 24 óra közötti műsoridőben is érvényesülniük kell. Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, az európai művekre és zenei művekre vonatkozó arányokat, valamint, a hatósági szerződésben meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának. A műsorszolgáltatónak a kvóták betartásáról korábban minden év május 31-ig adatokat kellett szolgáltatnia a Médiatanács felé. A jelenlegi szabályozás ezen szigorított, most havonta kell az adatszolgáltatást teljesíteni. TERMÉKMEGJELENÍTÉS ÉS MÉDIATÖRVÉNY - 2011 A korábbi szabályozás szerint csak a nézőket kellett egyértelműen tájékoztatni a termékmegjelenítés tényéről, azonban most a hallgatók irányában is fennáll a tájékoztatási kötelezettség. Viszont ez a kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg. Korábban ugyanez a kivétel érintette azt a rendelkezést is, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a) tartalmuk - és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak műsorrendje - nem befolyásolható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére, b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. Jelenleg ez azon műsorszámokra is kiterjed, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg. REKLÁM ÉS TELEVÍZIÓS VÁSÁRLÁS A MÉDIATÖRVÉNY 2011-ES RENDELKEZÉSEIBEN A média tv. korábbi rendelkezései szerint a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké. Jelenleg ez a tilalom már a műsorelőzetesekre is kiterjed. A reklámok időtartamára vonatkozó korlátozás köréből kikerült, mely szerint egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, köréből kikerült a reklámtartalmú képújság. JOGOSULTSÁG A MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEK KIADÁSÁRA 2011-BEN Jelen szabályozás szerint törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket nyilvántartásba vétel céljából kell bejelenteni a Hivatalhoz. A korábbi rendelkezés nem tartalmazta a bejelentés célját, csak magát a bejelentési kötelezettséget írta elő. Valamint nem rendelkezett arról sem, hogy mikor kell ezt megtennni, ezért a törvény szövege kibővült azzal, hogy a szolgáltatás, illetve tevékenység megkezdése előtt 60 nappal eleget kell tenni a bejelentési kötelezettségnek. Ebből is látszik, hogy a tevékenység, szolgáltatásnyújtás már a bejelentés előtt is folytatható, hiszen a nyilvántartásba vétel nem feltétele a tevékenység megkezdésének a médiatörvény 2011-ben hatályos rendelkezései szerint. 2010. december, 2011. augusztus Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász ügyvéd |
|
Médiatörvény módosítása 2010 cikk részei: Kapcsolódó cikkek: Legújabb cikk: Kapcsolódó szakterület: Összes cikk Összes szakterület Kapcsolat Főoldal |
|
Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda Dr. Kovács V. Gábor ügyvéd infokommunikációs szakjogász Telefon: 06-30 / 655-8458 Mail: kovacsvg@kovacsvg.hu |
|
Összes cikk >>> Szakterületek >>> Szakmai önéletrajz >>> Kapcsolat >>> Főoldal >>> |
|