SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE:
ITT AZ ADAT, HOL AZ ADAT?
Az adatkezelés fogalmának meghatározása rendkívül fontos, mivel mintegy tárgyi hatályként az adatkezelés megalósítása szükséges ahhoz, hogy az Adatvédelmi Törvény rendelkezései kötelezőek legyenek egy adott személy vagy szervezet számára.
Az Adatvédelmi törvény (jelenleg hatályos "utódja" az Infotörvény) eredeti szövege egyes cselekményeket határozott meg, amelyeket ha személyes adatokon végeznek, az adatkezelésnek minősül. Ezek a cselekmények a felvétel, a tárolás, a feldolgozás, a hasznosítás, a megváltoztatás és felhasználás megakadályozása is. Minden fogalommeghatározásnál a jogalkotónak két szempont között kell megtalálnia az egyensúlyt. Ha túlzottan általánosan kerül meghatározásra egy fogalom meghatározásra, ez nehezíti a kibújás lehetőségét a kötelezettségek alól, azonban egyes esetekben feleslegesen telepít kötelezettségeket egyes személyekre vagy tevékenységekre, sőt még a jogbiztonságot is sértheti, ha nem egyértelmű a szabályozás. Ha pedig túlzottan törekszik a jogalkotó a pontosságra, akkor ennek az lehet az eredményre, hogy indokolt lenne egyesetre a szabályok alkalmazása, azonban azok a fogalom körén kívül eshetnek. Az adatvédelmi törvény eredeti fogalommeghatározása inkább a jogbiztonságot látszik figyelembe venni, mivel taxatíve felsorolja az adatkezelés körébe eső cselekményeket.
Az Adatvédelmi törvény eredeti fogalommeghatározása hat éven keresztül változatlan maradt, ekkor került módosításra. Az adatvédelmi törvény a módosítás után is megmaradt a taxatív meghatározásnál. Az adatkezelés körébe tartozó cselekmények sora kiegészült az adatok gyűjtésével, illetve az adattörléssel.
Négy és fél év elteltével a jogalkotó letért a taxatíc felsorolással történő meghatározás útjáról és általános megfogalmazás került az adatvédelmi törvénybe azal, hogy bármely művelet, amely személyes adatokon került végrehajtásra adatkezelésnek minősült az adatvédelmi törvény módosítása folytán. A korábbi felsorolás megmaradt, azonban már nem zárt listát, hanem példálózó felsorolást alkotva a definícióban. A törvénymódosítás kiegészítette az exemplifikatív listát azzal, hogy nem csak művelettípusokat, hanem konkrétabb cselekményeket is megnevezett: így került a törvénybe a felvétel (legyen az hang, kép, vagy fénykép) készítése, az azonosításra alkalmas fizikai jellemzők rögzítése (írisz, DNS, ujjlenyomat).
Majdnem másfél évvel később módosult ismét a definíció azzal, hogy már nem csak a személyes adatokon végzett műveletek minősültek az adatvédelmi törvény szerinti adatkezelésnek, hanem bármely adaton végzett művelet adatkezelésnek volt tekintendő.
Dr. Kovács V. Gábor
infokommunikációs szakjogász
ügyvéd
|
|
Adatvédelemmel kapcsolatos cikkek:
Adatvédelmi törvény időbeli hatálya >>>
Adatvédelmi törvény időbeli hatálya áthúzódó adatkezelések esetén, a területi hatály >>>
Adatvédelmi törvény területi hatálya: adatkezelési bújócska >>>
Közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat definíciója az Adatvédelmi Törvényben >>>
Az adatkezelés fogalmának változásai az Adatvédelmi Törvényben >>>
Az adatfeldolgozás és az adatfeldolgozó meghatározása az Adatvédelmi Törvényben >>>
Adatvédelmi jog, adatvédelmi törvény >>>
Adatvédelem: új adatvédelmi törvény 2011 >>>
Adatvédelem a Hírközlési Törvény céljai között >>>
Adatvédelem és újságírói forrás védelme az Alkotmánybíróság előtt >>>
Összes cikk
Összes szakterület
Kapcsolat
Főoldal
|
