ADATVÉDELMI TÖRVÉNY TERÜLETI HATÁLYA:
ADATKEZELÉSI BÚJÓCSKA
RÉS A PAJSZON: NEM JOGI SZEMÉLY GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK
A jogalkotási törvény 1992. május 1. napján hatályban volt szövege szerint a jogszabály hatálya kiterjed az ország területén lévő magánszemélyekre és jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. Felmerülhetnek csenevész gondolatok azzal kapcsolatban, hogy például az „ország” – amely kifejezéssel vélhetően a Magyar Köztársaságra gondoltak a jogalkotók – területén tartózkodó jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságokhoz tud-e egyáltalán ilyen szövegezés mellett magyar jogszabály valamilyen kötelezettséget telepíteni.
ORSZÁGBAN TARTÓZKODÓ JOGI SZEMÉLY
Még felmerül kérdésként - ehelyütt kissé elrugaszkodva a személyes adatok kezelésétől és az adatvédelmi törvénytől - , hogy egy jogi személy hogyan tud az országban tartózkodni: ha a székhelye az ország határain belül van, akkor ez egyszerű helyzet, ha más országban van a székhelye, de pl.: vezetése és munkavállalói is Magyarországon vannak, kérdéses, hogy a cég itt tartózkodik-e. Ha csak kirándulni vannak itt, az más helyzet-e, mint ha egy békéScsabai épület építésén dolgozik egy pl.: Szaud-Arábiában bejegyzett építőipari cég.
Ha ezeket a kérdéseinket félretesszük, rögtön rájövünk, hogy ezzel a mondattal mintha egyben a személyi és a területi hatály kérdése is meg lenne oldva az adatvédelmi törvénnyel összevetve: aki az ország területén van (tehát az ország területe) és a külföldön lévő állampolgár a jogszabály hatálya alá tartozók. Tehát ebből kiindulva logikusnak tűnik, hogy úgy fogalmazzuk meg a személyi-területi hatályát az adatvédelmi törvénynek, hogy aki a Magyar Köztársaság területén végez olyan tevékenységet, amely vonatkozásában az adatvédelmi törvény rendelkezéseket tartalmaz (vagyis személyes adatok kezelését). A hivatkozott rendelkezéseket figyelembe véve még felmerülhet a külföldön végzett adatkezelés kérdése, de ez már egy összetettebb kérdés lehet, a nemzetközi kollíziós jog alapján, amennyiben az adatkezelést magyar „állampolgárok” végzik.
Dr. Kovács V. Gábor
infokommunikációs szakjogász
|
