KÖZÉRDEKŰ ADAT ÉS KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT AZ INFOTÖRVÉNY ELŐDJÉBEN (ADATVÉDELMI TÖRVÉNYBEN) KÖZÉRDEKŰ ADAT A közérdekű adat fogalmára a később az infotörvény által „felváltott” Adatvédelmi Törvény első szövegváltozata is tartalmazott meghatározást. Eszerint ide tartozott az olyan adat, amely személyes adatnak nem minősülő adat, amelyet állami vagy helyi önkormáyzati feladatot ellátó szerv kezelésében van. Az adatvédelmi törvény kivételeket is meghatározott: olyan adattipusok tartoztak a kivételek közé, amelyek a fenti körbe tartoztak, de a törvény kifejezett rnedlekezése folytán mégsem alkalmazandók rá a közérdekű adat szabályai. Később ez a rendelkezés módosításra került. Egyrészt már nem csak az állami és helyi önkormányzatot ellátó, hanem valamennyi olyan közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adat minősült közérdekű adatnak, amelyet jogszabály határozott meg. Kiegészült továbbá azzal, hogy enm csak a fenti feladatok közé esőt ellátó szervek, hanem személyek kezelésében lévő adatok is közérdekű adatnak minősültek. Nyolc évvel később a közérdekű adat fogalma kiegészült a "tevékenységre vonatkozó adat" kitétellel. A közérdekű adat definíciója két évvel később kiegészült azzal, hogy az ilyenként minősülés független attól, hogy az milyen módon vagy formában került rögzítésre vagy kezelésre. Szintén nem befolyásolja a közérdekű adatként minősülést a gyűjteményes agy önálló jelleg. Fontos változás, hogy a definícióból kikerült az "adat" fogalom, helyette az információ, ismeret került be. KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT Az Adatvédelmi Törvény (az infotörvény elődje) tizenegy éven keresztül nem használta a közérdekből nyilvános adat fogalmat. Azon adatok kerültek be a definícióba, amelyek ugyan közérdekű adatnak nem minősülnek, de törvény kötelezése alapján kerül nyilvánosságra hozatalra vagy hozzáférhetővé tételre. A definíció közel másfél évvel később módosult, a változás inkább technikai jellegűnek tekinthető, mivel abból kikerült, hogy olyan adat tartozhat ebbe a körbe, amely valamely, a módosítás által meghatározott személyi kör, vagyis természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében van. Szintén kikerült ekkor a definícióból, hogy az adatnak az előbbiek kezelésében kell lennie, vagy rá kell vonatkoznia. A közérdekből nyilvános adat Adatvédelmi Törvénybeli definíciója ezzel gyakorlatilag egy utaló szabállyá vált, tartalmilag immár nem definiálta, hogy milyen jellemző alapján minősülhet közérdekű adatnak, pusztán annyit határozott meg innentől kezdve, hogy törvény közérdekbl rendelkezzen a nyilvánosságra hozatalról vagy hozzáférhetővé tételről. Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász ügyvéd

Adatvédelemmel kapcsolatos cikkek: Adatvédelmi törvény időbeli hatálya >>> Adatvédelmi törvény időbeli hatálya áthúzódó adatkezelések esetén, a területi hatály >>> Adatvédelmi törvény területi hatálya: adatkezelési bújócska >>> Közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat definíciója az Adatvédelmi Törvényben >>> Az adatkezelés fogalmának változásai az Adatvédelmi Törvényben >>> Az adatfeldolgozás és az adatfeldolgozó meghatározása az Adatvédelmi Törvényben >>> Adatvédelmi jog, adatvédelmi törvény >>> Adatvédelem: új adatvédelmi törvény 2011 >>> Adatvédelem a Hírközlési Törvény céljai között >>> Adatvédelem és újságírói forrás védelme az Alkotmánybíróság előtt >>> Összes cikk Összes szakterület Kapcsolat Főoldal

Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda Dr. Kovács V. Gábor ügyvéd infokommunikációs szakjogász Telefon: 06-30 / 655-8458 Mail: kovacsvg@kovacsvg.hu

Összes cikk >>> Szakterületek >>> Szakmai önéletrajz >>> Kapcsolat >>> Főoldal >>>