A TÁVKÖZLÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI TÖRVÉNY HATÁLYA A távközlési törvény semmilyen rendelkezést nem tartalmazott a törvény területi vagy személyi hatályáról. Ehhez képest a Hírközlési törvény már a területi és a személyi hatályát is meghatározta, így nem a jogalkotásról szóló törvény "alap" rendlekezései alkalmazandók a hatály vonatkozásában. AZ ÚJ HÍRKÖZLÉSI TÖRVÉNY TERÜLETI HATÁLYA A jogalkotásról szóló törvénynek az új hírközlési törvény hatálybalépésekori szövege szerint a a jogszabélyok teürleti hatálya a Magyar Köztársaság területén a magánszemélyekre és jogi személyekre terjed ki, valamint a külföldön lévő magyar állampolgárokra. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit a gyakorlat mint az Alkotmányon kívüli minden jogszabály háttérjogszabályaként kezelte. Az új hírközlési törvény ehhez képest már speciális rendelkezéseket tartalmazott a területi hatály vonatkozásában. Az új szabályok alapján a törvényt kellett alkalmazni nem csak a Magyar Köztársaság területén végzett, de már a Magyar Köztársaság területére irányuló egyes tevékenységekre is. Ebbe a körbe a hírközlési tevékenységek, a hírközlési szolgáltatások, valamint az olyan tevékenységek tartoztak, amelynek folytatása során rádiófrekvenciás jel keletkezett. Fontos megjegyezni, hogy a rendelekzés olyan értlemezése is valószínű, amely a hírközlési szolgáltatásokat a törvény hatálya alá vonta, ha azok nyújtása vagy igénybevétele a Magyar Köztársaság területén történt. AZ ÚJ HÍRKÖZLÉSI TÖRVÉNY SZEMÉLYI HATÁLYA Az új hírközlési törvény hatálya kiterjedt mind a hírközlési tevékenységet végző, mind pedig a hírközlési szolgáltatást nyújtó személyekre, illetve a felhasználókra is. Emellett szintén a törvény szabályait kellett alkalmazni mindazokra, akik érintettek a területi hatálynál ismertetett tevékenységgel vagy szolgátatással. A törvény hatálya alá vont személyek közé tartoztak a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságok is. Logikailag felmerülhet a kérdés, hogy vajon hogyan kellett értékelni a jogszabályok alapján a jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdasági társaságnak nem minősülő szervezeteket. Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász

További cikkek hírközlés témakörben: Hálózatfajták, koncesszió és koncessziós szerződés a hírközlési törvény első időszakában >>> Hálózati és előfizetői szerződés a Hírközlési Törvényben >>> Beszédcélú és adatátviteli hírközlési szolgáltatások minősége >>> Azonosító- gazdálkodás és hírközlés védelme zavarás esetén >>> Távközlési és hírközlési törvény területi és személyi hatálya >>> A hírközlési törvény célja >>> Összes cikk Összes szakterület Kapcsolat Főoldal

Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász Mail: kovacsvg@kovacsvg.hu

Összes cikk >>> Szakterületek >>> Szakmai önéletrajz >>> Kapcsolat >>> Főoldal >>>