Szerencsejáték felügyelet: engedélyezés, ellenőrzés, bírság a szerencsejáték törvénybenA szerencsejáték szervezésének ellenőrzése fontos állami feladat egyrészt az állami bevételek védelme, az engedély nélküli szervezői tevékenység megakadályozása, az engedélyes szervezők vonatkozásában a szabályok betartatása, valamint a játékosok, fogadók védelme érdekében. A törvény rögzítette a felügyelet vezetőjének pénzügyminiszter javaslata alapján Kormány általi kinevezését. A felügyelet legfontosabb feladatai közé egyrészt a szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedélyek kiadása, másrészt pedig az ellenőrzés tartozott. A Szerencsejáték Felügyelet vonatkozásában a szerencsejáték törvény nyolc éven keresztül előírta, hogy az a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik. Ez módosult akként, hogy a Kormány által erre kijelölt miniszter látja el a felügyeletet, bár ez inkább csak megfogalmazásbeli, mint tartalmi változást hozott volna. A szerencsejáték fleügyelet vezetőjének kinevezésével kapcoslatban a törvény korábban azt írta elő, hogy a pénzügyminiszter javaslatára azt a kormány nevezi ki. Az új szabály már csak azt tartalmazza, hogy az erre kijelölt miniszter javaslatot tesz. A szerencsejáték felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések sokáig teljesen változatlanok voltak. A törvény tizennégy éves korában került ki a hatályos rendlekezések közül, hogy a felügyelet jogosult általános játékfeltételeket, illetve az ellenőrzéssel kapcsolatos részletes szabályokat megállapítani. Ekkor kerültek be a felügyelet szervezetével kapcsolatos rendelkezések is a törvénybe. Így a törvény rögzítette, hogy élén elnök áll, illetve két elnökhelyettes. Szintén ekkor jerültek be a felüyelet határozatai ellen való jogorvoslat szabályai is a törvénybe. Az engedélyezés iránti kérelmek elbírálásának hatérideje 90 napról 60 napra rövidült. A felügyelet szervezetére vonatkozó rendelkezések kevesebb, mint két évig maradtak hatályban a szerencsejáték törvényben, ezek hatályon kívül helyezésre kerültek.
A szerencsejáték szervezési tevékenység engedélyezése a felügyelet egyik fontos feladata volt a szerencsejáték törvény megalkotásától kezdve. A kérelmező büntetett előélete mellet egyes szabálysértések elkövetése s akadályt jelentett. A törvény az engedély kiadásának több akadályát is ismerte. Ezek közé tartozott pl.: a közbiztonság, illetve a jóérzés sérelme. Hét éven keresztül a szerencsejáték szervezési engedélyek kiadásának általános akadálya volt, ha kérelmező öt éven belül az adóhatóság joghátrányt alkalmazott szerencsejátékkal kapcsolatos adókötelezettséggel kapcsolatban. Ebbe beletartoztak a bírságog és a pótlékok az önellenőrzési pótlék kivételével. Ez a szabály került módosításra akként, hogy csak az alkalmazott bírság volt akadály az engedély kiadásával kapcsolatban, a pótlékok már voltak kizáró körülmények. Egy évvel később kikerült a szerencsejáték törvényből az engedély kiadásáa akadályai közül a szerencsejáték tevékenységgel kapcsolatban öt éven belüli adókötelezettségnek eleget nem tétel. Hasonló tartalmú új rendlekezés került ekkor a törvénybe, amely elutasítási okként jelölte meg az 1 millió forintot meghaladó adóbírság, vagy százezer forintnál nagyobb mulasztási bírságot. Ekkortól kezdve az egymillió forintnál nagyobb köztartozás - akár a kérelmezőnél, akár annak ügyvezetőjénél merült fel ez - elutasítási ok lett. Ekkor került ki a devizában folytatott szerencsejáték mint az engedély iránti kérelem egyik elutasítási oka, amennyiben a kérelmező nem rendelkezett devizahatósági engedéllyel. Majdnem hat évvel később az elutasítási okokba bekerült, ha a kérelmező tagja vonatkozásában merült fel a fentiek szerinti adóügyi szankció, vagy köztartozás. Ugyanekkor került felemelésre a százezer forintos határ ötszázezerre mulasztási bírság vonatkozásában, illetve köztartozás esetében bekerült az a szabály, hogy a köztartozásnak 30 napon túlinak kellett lennie ahhoz, hogy elutasítási okként szolgáljon. A bűntetett előélet folyamatosan a szerencsejáték-engedély kiadásának akadálya volt. Ez a kérelmezőre, illetve annak vezető tisztségviselőjére terjedt ki. Tizennégy évvel a törvény megalkotását követően ezt az akadályt kiterjesztették a kérelmező tagjára is. Az engedély felfüggesztésének lehetőségét a szerencsejáték törvény a kezdetektől fogva megadta a felügyeletnek. Az ezredforduló után ennek szabályai kiterjesztésre kerültek akként, hogy azt nem csak a koncesszicóköteles tevékenység vonatkozásában volt jogosult a felügyelet megtenni, illetve a felfüggesztés időtartama 3 évben került maximalizásra. Ezzel egyidőben módosításra kerültek az eltiltásra vonatkozó szabályok. Ezt a törvény korábban csak a sorsolásos játék szervezőjével és játékautomaták üzemeltetőjéel szemben engedte alkalmaznia, a módosítás azonban ezt kiterjesztette, így már bármely szerencsejáték szervezővel szemben alkalmazható volt. Pénznyerő automaták esetében meghatározott játékteremre is vonatkozhatott az eltiltás. A felügyelet felhívásában foglaltak nem teljesítése, illete a 2 éven belüli ismételt azonos jogsértés is bekerült feltételként, ez azonban értlemezés kérdése, hogy a végleges eltiltásra vonatkozott-e, vagy generálisan az eltiltásra.
A Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzési tevékenységeAz akkor négy éves szerencsejáték törvény egy módosítása kifejezetten előírta, hogy a Szerencsejáték Felügyelet jogosult közterületen, illetve a közönség részére nyitott épületben vagy helyiségbe ellenőrzést tartani. Erre annak érdekében volt jogosult, hogy meggyőződhessen róla, hogy ott nem folyik-e olyan tevékenység, amely a szerencsejáték törvény rendelkezéseit sérti. A szerencsejáték felügyelet feladatául a törvény a szerencsejáték-engedélyben és a törvényben foglaltak teljesülésének ellenőrzését rendelte. A szerencsejáték törvény 12. életévében bekerült a felügyelet feladatai közé a pénzmosás megelőzéséről szóló törvényben foglaltak teljesülésének ellenőrzése is. Bő két ével később a felügyelet ellenőrzésének terjedelme szűkült. Az ellenőrzés keretében a szerencsejáték törvény hatálybalépéstől kezdve a felügyelet a jogszabályoknak, az engedélynek és a játéktervnek való megfelelés mellett ellenőrizte a felügyelet által kiadott előírásoknak való megfelelést is. Ekkor kerültek ki a vizsgálandók közül a felügyelet előírásai.
A törvény megalkotásától kezdve biztosította a felügyelet számára a bírságolási lehetőséget. Bár nem sok alkalommal, de többször is módosultak a bírságolás szabályai. Így egy törvénymódosítás folytán a koncesszió szerződéssel rendelkező személynek a szerencsejáték törvény rendelkezései szerint alapítási, tulajdonlási és az alapító okirattal kapcsolatos kötleezettségek megszegésére vonatkozó szabályok megsértésére előírt bírság üsszegének maximuma fogadásszervező esetében 2 millió forintról 4 millióra emelkedett, játékkaszinó esetében 10 millióra nőtt 4-ről. A kis jelentőségű sorsolásos játékra vonatkozó és az ajándéksorsolásra vonatkozó bírság minimum és maximum összege változatlan maradt. A törvény tizenkétéves korában került be a bírsággal súlytható magatartások közé az, ha a szerencsejáték szervező a pénzmosás megelőzéséről szóló törvényben foglaltak megszegi, úgy bírsággal súlytható. A törvény szerint ez 500.000,- Ft összegig is terjedhetett. A kétezres évek második felében módosításra kerültek a bírságolás szabályai. A korábban a felügyelet számára lehetőségként megfogalmazott bírságolást a törvény kötelező tette egyes esetekben. Ezzel együtt a bírságok minimuma kettő-ötszörösére, a maximuma pedig sok esetben a korábbi tízszeresére növekedett. Dr. Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász ügyvéd Szerencsejáták felügyelet cikk részei: Kapcsolódó szakterület: Kapcsolódó cikkek: |
|
Szerencsejáták felügyelet cikk részei: Kapcsolódó cikkek: Összes cikk Összes szakterület Kapcsolat Főoldal |
Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda Dr. Kovács V. Gábor ügyvéd infokommunikációs szakjogász Telefon: 06-30 / 655-8458 Mail: kovacsvg@kovacsvg.hu |
|
Összes cikk >>> Szakterületek >>> Szakmai önéletrajz >>> Kapcsolat >>> Főoldal >>> |
|