1 2 3 4


WEB ÉS E-MAIL HIRDETÉSEK SZABÁLYAI

Bevezető

Az elektronikus hirdetésekből - így web-es bannerek elhelyezéséből, pop-up hirdetésekből, reklám e-mailekből - származó bevételek a teljes reklámtorta egyre növekvő szeletét képviselik. A reklámtevékenység elektronikus térben való megvalósítása speciális szabályozást kíván elsősorban annak érdekében, hogy a közvetítő szolgáltatók felelősség alóli mentesülésének szabályai megfelelően érvényesüljenek.

A reklám szabályozása a magyar jogrendszerben

A reklámtevékenységet technológiasemleges módon a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Reklámtörvény) és a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozós tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Versenytörvény) szabályozza, technológiasemlegesen határoz meg általános és egyes termékekre vonatkozó speciális tartalmi és minőségi reklámtilalmakat, reklámkorlátozásokat, illetve meghatározza a reklámfelügyeleti és versenyhatósági eljárás szabályait.

Az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Ekertörvény) a hatálya alá tartozó elektronikus úton, távollevők részére történő, az igénybe vevő egyedi hozzáférése útján történő reklámozás szabályait tartalmazza.

Különbség elektronikus hirdetés és reklám között

Az elektronikus kereskedelmi törvény a web-en keresztül és elektronikus levelek útján megvalósuló hirdetési tevékenységet elektronikus hirdetésnek minősíti.

Az “elektronikus hirdetés” és a Reklámtörvényben meghatározott “reklám” sok tekintetben eltérnek egymástól. A Reklámtörvény rendelkezéseit csak az áruk értékesítését, igénybevételét és vállalkozások népszerűsítésére határoz meg rendelkezéseket, addig az Ekertörvény rendelkezései alkalmazandók akkor is, ha a közlés társadalmi célról tájékoztatást tartalmaz, vagy vállalkozásnak nem minősülő szervezet érdekében történik.

Azonban a domain név közlés és a vállalkozás árujára, szolgáltatására vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés nem minősül elektronikus hirdetésnek, egyes esetekben akkor sem, ha ellenérték fejében történik a megjelentetés.

Az elektronikus hirdetés szereplői

A hirdetések megjelenése többszereplős folyamat, amelyben az egyes szereplők különböző tevékenységeket látnak el. Az Ekertörvény az egyes szereplők tevékenységeitől függően határozza meg kötelezettségeiket, illetve a kötelezettségek nem teljesülése esetére felelősségüket.
Az Ekertörvény három különböző szerepkört határoz meg az elektronikus hirdetésben:
- elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli;
- elektronikus hirdetési szolgáltató: aki tevékenységi körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt;
- elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi.

Az elektronikus hirdetés általános szabályai

Az elektronikus kereskedelmi törvény valamennyi elektronikus hirdetésre irányadó (vagyis mind a web alapon megjelenített, mind az e-mailben küldött hirdetések) szabálya, hogy a hirdetés hozzáférhetővé válásával egyidőben tájékoztatást kell adni a hirdetési jellegről, a hirdető személyéről. A tájékoztatásnak világosnak és egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. Ezen tájékoztatási szabály megszegése esetén mind a hirdető, a hirdetési szolgáltató és a hirdetés közzétevője is felelősségre vonható a Nemzeti Hírközlési Hatóság felügyeleti eljárásában.

Amennyiben a hirdetés különleges ajánlatot (pl.: árengedmény, jutalomsorsolás, ajándéksorsolás), sorsolásos játékra vagy más szerencsejátékra vonatkozó információt tartalmaz, a felhívás részleteit, illetve könnyen hozzáférhetővé kell tenni. Az utóbbi két játékkörben az ilyen jelleget szintén fel kell tüntetni a hirdetésben, a szabályok megszegéséért csak a hirdető vonható felelősségre.

E-mail hirdetések szabályai

E-mail hirdetés kizárólag előzetes, egyértelmű, önkéntes és megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulása birtokában vagy akkor küldhető, ha a hirdető az e-mail címhez áru vagy szolgáltatás értékesítése során jutott hozzá és a hirdetés tartalma ezen áruhoz, szolgáltatáshoz hasonló tartalmú. Ez utóbbi esetben a további hirdetésküldés megtiltható, illetve a hozzájárulás bármikor ingyenesen visszavonható. Visszavonás és tiltás esetén ennek a személynek e-mail hirdetés nem küldhető, a nyilvántartásokból törlendők az elérhetőségek. A hirdetés feladójának valós személyérol minden esetben tájékoztatást kell tartalmaznia a hirdetésnek.

Az e-mail hirdetések szabályainak megszegése esetén a hirdetési tevékenység mindhárom szereplője, így a hirdető, a hirdetési szolgáltató és a hirdetés közzétevője is felelősséggel tartozik.

Közvetítő szolgáltatók kötelezettségei

A törvényben közvetítő szolgáltatóként meghatározott szolgáltatók - így a hozzáférésszolgáltatók, gyorsítótárolási-, tárhely- és keresőszolgáltatók - a Nemzeti Hírközlési Hatóság megkeresésére kötelesek a hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítót, illetve az azonosítóhoz tartozó név- és lakcímadatot kiadni. Amennyiben ennek a kötelezettségének a szolgáltató nem tesz eleget, úgy egyetemlegesen felelős az elektronikus levél útján küldött hirdetéssel kapcsolatos szabályok megszegéséért.

Eljárás a hirdetési szabályok megsértése esetén

Amennyiben az elektronikus kereskedelmi törvény hirdetésre vonatkozó szabályai megsértésre kerülnek, úgy a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala közigazgatási eljárás keretében jár el az ügyben. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból is megindítható, illetve megindulhat. Kérelmet az eljárás megindítására az erre rendszeresített formanyomtatványon egy éven belül az nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét a fenti szabályok megsértése érinti.

Főbb jogkövetkezmények

Az NHH már az eljárás lezárás előtt jogosult végzésében soron kívül, azonnali hatállyal megtiltani a jogsértő magatartás további folytatását, elrendelni a jogsértő állapot megszüntetését. Az NHH a hirdetőt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót, valamint a hirdetés közzétevőjét határidő kitűzésével a törvény hirdetésre vonatkozó rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő módon való igazolására hívhatja fel.

Az NHH a hirdetési szabályok megsértése esetén az eljárást lezáró határozatban elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, az eset összes körülményétol függően ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.


2008. május




Dr. Kovács V. Gábor
infokommunikációs szakjogász
ügyvéd











































































































Kapcsolódó cikk:
  • Szerencsejáték törvény és online szerencsejáték


  • Legújabb cikkek:
  • Médiatörvény módosítás 2010
  • Frekvencia használati jog megszerzésének általános szabályai


  • Kapcsolódó szakterület:
  • E-kereskedelem joga



  • Összes cikk

    Összes szakterület

    Kapcsolat

    Főoldal


    Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda
    Dr. Kovács V. Gábor ügyvéd
    infokommunikációs szakjogász
    Telefon: 06-30 / 655-8458
    Mail: kovacsvg@kovacsvg.hu


    Összes cikk >>>
    Szakterületek >>>
    Szakmai önéletrajz >>>
    Kapcsolat >>>
    Főoldal >>>